Magyar/EU-s kereskedelmi megállapodások
- 1995. évi XVI. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kanadai Kormány között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén, Budapesten, 1992. április 15-én aláírt Egyezmény
- 1995. évi XXIII. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, Ottawában, 1991. október 3-án aláírt Megállapodás
- 2003. évi LXIX. törvény a Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális biztonságról szóló, 2002. március 4-én, Budapesten aláírt Egyezmény
Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA) (2016. október 30.)
Külföldi befektetések elől elzárt ágazatok, maximum külföldi tulajdonhányad
A nem rezidens külföldi befektetők által létrehozni kívánt bármely üzleti vállalkozás, vagy létező kanadai üzleti vállalkozás megvásárlása kötelező bejelentési kötelezettséggel jár. Alapvetően három befektetési forma az, amely egy komplett átvilágítás tárgya, továbbá szükséges a kormány jóváhagyása is:
- bármely kanadai 5 millió CAD-t meghaladó tőke összegű cég közvetlen megvásárlása;
- valamely kanadai cég külföldi leányvállalatának közvetett megvásárlása;
- valamely a kulturális szempontból érzékenynek számító szektorokban működő, meglévő kanadai vállalkozás felvásárlása (kiadók, film- és zene) tekintet nélkül a cég nagyságára, ugyancsak állami jóváhagyást igényel a nemzetbiztonsággal összefüggő tevékenység külföldi tulajdonba adása.
Az USA-ból, valamint a WTO országokból származó befektetők rugalmasabb elbírálásban részesülnek. Itt a megszorítás arra az esetre vonatkozik, amikor a felvásárlás tárgyát képező kanadai cég könyv szerinti értéke bizonyos – évenként változó – értéket meghalad. A WTO országok befektetői által megvalósuló közvetett felvásárlás nem vizsgálat tárgya. Bizonyos érzékeny iparágban, mint az uránium bányászat, a pénzügyi szolgáltatások, a szállítási szolgáltatások és a kultúra bizonyos területein ez a magasabb küszöbérték nem alkalmazható.
Ahol a befektetés vizsgálat köteles, ott az átvilágítás kb. 4-5 hetet vesz igénybe (megvizsgálják, hogy a befektetés nettó haszonnal jár-e Kanada számára, milyen hatása van a gazdaság aktivitására, a foglalkoztatottságra, a kanadai exportra, a termelékenységre, az ipari hatékonyságra, a műszaki fejlődésre, az innovációra stb.). Általában nem jellemző, hogy az átvizsgálandó befektetést elutasítsák, azonban előfordul, hogy bizonyos változtatásokat kérnek, melynek hatására a befektető visszavonja vételi szándékát.
Ezen kívül számos szövetségi és tartományi intézkedés korlátozza a külföldiek általi kanadai vagyonszerzést egyes speciális szektorokban. Pl. a Federal Broadcasting Act (Szövetségi Műsorszórási Törvény) nem ad ki engedélyt nem-rezidens cégnek, vagy olyan kanadai cégnek, melynek részvényei nem kanadai többségi tulajdonban vannak. A telekommunikációs szektorban való külföldi tulajdonszerzés nagyságát a jelenlegi kanadai törvény 46,7 százalékban limitálja.
A nem rezidens földtulajdonszerzés ugyancsak korlátozva van egyes tartományokban. További ágazatok, mint a pénzügyi szolgáltatás (bankszektor), olaj és gáz kitermelés, feldolgozás, könyvkiadás és értékesítés, halászat, repülőgépipar, szeszesital forgalmazás, gyógyszerforgalmazás, látásvizsgálat, mérnöki szolgáltatás is a külföldi tőke számára korlátozásokkal érhető el.
Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek)
Kanadában lehetséges föderális és tartományi bejegyzési vállalatot alapítani. A föderális entitásnak vanna előnyei, különös tekintettel a névválasztásra (így biztosítható, hogy a vállalatnév minden tartományban az adott cégé lehessen). A vállaltok többsége ugyanakkor tartományi cégként kerül bejegyzésre. Nem kötelező jogi segítséget igénybe venni a vállalatalapításhoz, de ajánlott lehet.
A föderális vállalatalapítás gyakorlatilag on-line kezelhető, a Corporation Canada honlapjáról lehet elindulni: https://corporationscanada.ic.gc.ca/eic/site/cd-dgc.nsf/eng/home
A tartományok információjához itt lehet hozzáférni: https://www.canada.ca/en/services/business/start/register-with-gov/register-corp/register-corp-prov.html
Az a külföldi cég, amelyet nem kanadai állampolgár(ok) ellenőriz(nek) és kanadai céget kíván felvásárolni, vagy új üzleti vállalkozást létrehozni, köteles az illetékes kanadai hatóságokat erről a szándékáról értesíteni, ami egy Kinyilvánítási vagy Kérelmezési nyomtatvány kitöltését jelenti. A befektetési szándék elbírálásáról az illetékes miniszter dönt általában 45 napon belül.
A megfelelő üzleti struktúra kialakítása jelentősen függ a törvényi szabályozásoktól, a cég alapításának helyszínétől, továbbá az adózástól. Kanadában három alapvető cégforma közül lehet választani: egyéni vállalkozás, társasági vállalkozás, vállalati formában történő vállalkozás. Ezen kívül megtalálhatók az alapstruktúrák különféle variációi, mint a vegyesvállalat, fióküzlet, leányvállalat.
Vállalatot két jogi fennhatóság alatt lehet létrehozni: Az egyik a tartományi jog szerint – abban az esetben, ha az üzleti vállalkozás csak egy tartományon belül fog tevékenykedni. A másik a Szövetségi jog szerint – amennyiben az üzleti vállalkozás egész Kanada területére kívánja vállalkozását kiterjeszteni, ebben az esetben a vállalatnak mindkét jognak meg kell fellelnie. Bizonyos fajta üzleti tevékenységek (pl. bankok) ágazat-specifikus jogi szabályozás alá tartoznak.
Vállalati formák
Egyéni vállalkozó (Sole proprietorships): A legegyszerűbb vállalkozási forma egy üzleti tevékenység beindítására és a legkevesebb kockázatot jelenti a tevékenység fenntartására. Egy személy által birtokolt vállalkozási forma, ahol a cég tartozásaiért a vállalkozó teljes személyi és tulajdoni felelősséggel tartozik.
Társaság (Partnerships): Egyének és más jogi személyek egyesülése és közös kockázatvállalása üzletvitel céljából. Minden egyes tag hozzájárulhat a közös vállalkozáshoz tőkével, tulajdoni apporttal, munkával (tudással) és közösen osztoznak a vállalkozásból származó profiton, illetve közösen viselik az abból származó veszteséget. Fontos megjegyezni, hogy írásos megállapodás nélkül is részt vehet valaki ebben az üzleti formában.
Vállalatok (Corporations): Ez a cégforma a legnépszerűbb Kanadában. Önálló jogi személy, mely a saját nevében létesíthet üzleti kapcsolatokat, tulajdont szerezhet, függetlenül a részvényeseitől. Amióta ez a vállalkozási forma elkülönült jogi státusszal bír, a cég bevételét adófizetési kötelezettség terheli.
Vegyes vállalkozás (Joint Venture): A vegyesvállalat szervezhető társasági vagy vállalati alapon. A vegyes vállalat akkor jön létre, amikor két vagy több személy, társaság megállapodik, hogy tőkével, természetbeni apporttal vagy szolgáltatással hozzájárul egy üzleti vállalkozás létrehozásához. Kanadának nincs kifejezetten a vegyes vállalatokat szabályzó törvénye. Jelenleg a vegyes vállalati vállalkozás jogi keretét a vállalkozásban résztvevők egymás közötti szerződései jelentik. Általában ez egy átmeneti, inkább informálisabb kapcsolati formát jelent, mint a vállalati. A résztvevők megtartják a beszálláskor meglévő tulajdoni hányadukat, vagyis azok nem válnak közös tulajdonná. A résztvevők nem lépnek fel ügynökként egymás érdekében. Minden résztvevő tulajdoni részének megfelelő arányban részesedik a vegyes vállalkozás eredményéből, a kiadásokat pedig csak projekt specifikusan viselik, nem pedig közösen. A vegyes vállalkozási adózás eltér a társasági adózási formától. A vegyes vállalkozásokat másként érintik a kockázati szabályok, mint a társaságokat. Pl. a Tőke-Költség Hozzájárulási Megállapodást (Capital Cost Allowance Treatment (CCA) a társaságok esetében társasági szinten kalkulálják, míg a vegyes vállalkozásoknál a résztvevők igénye szerint. A vegyesvállalati szerződés tartalmazza az együttműködés feltételeit, rögzíti a résztvevők hozzájárulását, a menedzsment-struktúrát és a profiból való részesedést. Célszerű igénybe venni ügyvédi iroda segítségét.
Fióküzlet (Branches): Valamely külföldi érdekeltségű vállalkozás a kedvezőbb adólehetőségek kihasználása céljából üzleti szerkezetének átalakítása céljából fióküzletet nyithat. A külföldi cég a fióknyitás előtt köteles a vonatkozó engedélyt beszerezni és a fióküzlet bejegyzését elvégezni abban a tartományban, ahol üzleti tevékenységet fog folytatni. A fióküzlet létrehozásának legfontosabb előnye, hogy a Kanadában szerzett és vállalt kötelezettségek nem terhelik a külföldi anyacéget.
Leányvállalat: Bármely külföldi cég kiterjesztheti üzleti tevékenységét Kanadára leányvállalat létrehozásával. A leányvállalat bejegyzése ugyanolyan formában történik, mint a vállalatoké. Leányvállalat alapításakor figyelemmel kell lenni a vonatkozó szövetségi és tartományi jogi előírásokra.
A cégalapításra vonatkozóan nincs számszerűsített, minimál tőke megkötés, ugyanakkor az üzleti forma, struktúra kiválasztásánál pontosan tisztában kell lenni az egyes cégforma előnyeivel, hátrányaival, a vállalkozás elindításával járó kötelezettségekkel.
A külföldiek kanadai vállalatalapítási tevékenységét, befektetései tevékenységét segíti az Invest in Canada. Részletek: https://www.canada.ca/en/services/business/start.html
Tartományi, városi szinten hasonló promóciós, fejlesztési szervezetek támogatását lehet igénybe venni. Pl.:
Ontarióban: http://investontario.ca
Quebec-ben: http://www.investquebec.com/en/
Albertában: http://www.albertacanada.com/business/invest-in-alberta.aspx
Brit Columbiában: https://www.britishcolumbia.ca/
Montreal: http://www.montrealinternational.com/
Toronto: https://torontoglobal.ca/
Ottawa: https://www.investottawa.ca/
Vancouver: http://www.vancouvereconomic.com/
Adórendszer (főbb számok: vállalati nyereségadó, adókedvezmények, ÁFA, személyi jövedelemadó, ingatlanadó, egyéb)
Adóalanyi státusz: A kanadai adótörvények szerint az adózás szempontjából alapkérdés annak tisztázása, hogy az adóalany milyen státuszban van Kanadában, vagyis rezidensnek vagy nem-rezidensnek minősül, mivel eltérő jövedelemadózási szabályok vonatkoznak mindkét esetre.
A rezidens minősítés az alábbiak tisztázását igényli:
- kanadai lakással való rendelkezés
- házastárs, illetve jogi képviselő Kanadában tartózkodik, amikor az adóalany külföldön tartózkodik
- Kanadában fellelhető személyi ingósággal való rendelkezés (gépkocsi, bútor stb.)
- társasági kapcsolatok Kanadában
- gazdasági kapcsolatok Kanadában
Egyéb figyelembe veendő tényező:
- kanadai jogosítvány
- kanadai egészségbiztosítás
Személyi jövedelemadó kulcsok rezidensnek minősülő adóalanyok esetében
(Adóképes jövedelem mínusz adóalap, ez szorozva a megfelelő jövedelemsávhoz tartozó adókulccsal, majd ehhez hozzá kell adni az alsó jövedelemsávhoz tartozó adókulcs szorzatát.)
Szövetségi jövedelemadó táblázat az alábbi helyen található az adó kalkulátorral együtt: http://www.cra-arc.gc.ca/tx/ndvdls/fq/txrts-eng.html
A szövetségi jövedelemadón felül fizetendő tartományi személyi jövedelemadó mértéke az alábbi helyen található: http://www.cra-arc.gc.ca/tx/ndvdls/fq/txrts-eng.html
Quebec: lásd Revenue Quebec honlapon: www.revenuquebec.ca/en/
Társasági adó
Az adó alapkulcsa az adóköteles jövedelem 38%-a, a szövetségi adókedvezmény után pedig 28%. Az általános adócsökkentés után a nettó adókulcs 15% (7,5% a minősített nulla kibocsátású technológia gyártói esetében) aktív üzleti jövedelemre.
A bankokra és életbiztosítókra további 1,5%-os adó vonatkozik az adóköteles jövedelemre. A kisvállalkozási adókedvezményt igénylő, kanadai ellenőrzésű magánvállalatok esetében a nettó adókulcs 9% (4,5% a minősített nulla kibocsátású technológia gyártói esetében), az első kb. 500.000 CAD jövedelemrészre.
A szövetségi társasági adóhoz adódik hozzá adott tartomány társasági adója, mely tartománytól függően 0-14% között változik. A kettő összege a tényleges társasági adó mértéke.
| Tartomány |
Szövetségi adó % |
Tartományi adó % | Összesen % |
| British Columbia | 15 | 12 | 27 |
| Alberta | 15 | 8 | 23 |
| Ontario | 15 | 11,5 | 26,5 |
| Québec | 15 | 11,5 | 26,5 |
| New Brunswick | 15 | 14 | 29 |
Általában a tartományok és területek kétféle jövedelemadó-kulccsal rendelkeznek – egy alacsonyabb és egy magasabb kulccsal. Az alacsonyabb kulcs a szövetségi kisvállalkozói adókedvezményre jogosult jövedelemre vonatkozik. A kisvállalkozói adókedvezmény egyik összetevője az üzleti korlát. Egyes tartományok vagy területek a szövetségi üzleti korlát alkalmazását választják. Mások saját üzleti korlátot állapítanak meg. A magasabb kulcs minden más jövedelemre vonatkozik.
Tartományi és területi adókulcsok (Quebec és Alberta kivételével)
A következő táblázat a tartományok és területek jövedelemadó-kulcsait és üzleti korlátait mutatja - Québec és Alberta kivételével, amelyek nem rendelkeznek társasági adóbeszedési megállapodásokkal a Kanadai Adóhivatallal (CRA). Ha az adókulcs az adóév során változik, a számítást az év azon napjainak száma alapján kell elvégezni, amelyekben az egyes kulcsok érvényben vannak.
| Tartomány | Min.% | Max. % | Üzleti korlát (CAD) |
| Briitsh Columbia | 2 | 12 | 500.000 |
| Manitoba | 0 | 12 | 500.000 |
| New Brunswick | 2,5 | 14 | 500.000 |
| Newfoundland and Labrador | 2,5 | 15 | 500.000 |
| Northwest Territories | 2 | 11,5 | 500.000 |
| Nova Scotia | 1,5 | 14 | 700.000 |
| Nunavut | 3 | 12 | 500.000 |
| Ontario | 3,2 | 11,5 | 500.000 |
| Prince Edward Island | 1 | 15 | 600.000 |
| Saskatchewan | 1 | 12 | 600.000 |
| Yukon | 0 | 12 | 500.000 |
Bővebb információ itt: http://www.cra-arc.gc.ca/E/pub/tg/t4012/t4012-06-e.html#P2862_208254; http://www.cra-arc.gc.ca/tx/bsnss/tpcs/crprtns/rts-eng.html):
Részletes információk:
http://www.cra-arc.gc.ca/tx/bsnss/tpcs/crprtns/menu-eng.html
Beruházási kedvezmények
A kanadai szövetségi kormány, illetve a tartományi kormányok számtalan adó és nem-adó jellegű kedvezményeket kínálnak a Kanadában befektetni kívánó cégek, üzletemberek számára. A befektetési kedvezmények alapvető célja a gazdasági növekedés ösztönzése, új munkahelyek létrehozása.
A legfontosabb befektetési kedvezmények Kanadában a befektetési adóhitelek, valamint a gyártás, feldolgozás területén alkalmazható csökkentett jövedelmi adósávok. Sem az adó, sem a nem-adó jellegű kedvezményeknek nem közvetlen célja a külföldi tőke vonzása, bár jelentős részük igénybe vehető a külföldi befektetők számára is.
Nem adójellegű regionális befektetési kedvezmények
Atlantic Canada Opportunities Agency (ACOA): Az ACOA kamatmentes támogatást nyújt az Atlantic Kanada-i tartományok New Brunswick, Hewfoundland, Nova Scotia és Prince Edward kis- és középes vállalkozásai részére a versenyképesség növelés, modernizáció – marketing, minőségbiztosítás, továbbképzés, tőkebefektetés – céljára.
Részletes információk: http://www.acoa-apeca.gc.ca/Eng/Pages/Home.aspx
Western Economic Diversification Canada (WD)
A WD igen széles skálájú támogatást kínál az Alberta-i, British Columbia-i, Manitoba-i és Saskatchewan-i üzleti vállalkozásoknak. Pl. egy ablakos hozzáférés a kormány illetve a gászektor szolgáltatásaihoz, üzleti tervek készítése, pénzügyi tanácsadás stb. Az ipari szektoroknak nyújtott befektetési támogatások.
Részletek: www.wd.gc.ca/eng/home.asp
Ipari Kutatás-támogatási Program (IRAP)
Ez, egy a Nemzeti Kutatási Tanács által létrehozott program, melynek célja a kis- és közepes ipari vállalkozások technológia-fejlesztésének, innovációs tevékenységének támogatása. Magába foglalja a szakértői tanácsadást, tesztelési lehetőségek biztosítását, finanszírozási forráskeresést stb. A világ iparilag legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7 országai közül Kanada kínálja a legalacsonyabb adóterheket a K+F területén és a legkedvezőbb adóhitel programmal rendelkezik. Részletek: https://www.nrc-cnrc.gc.ca/eng/irap/index.html
Egyéb fontosabb szövetségi intézmények
Industrial Research Assistance Program (Ipari Kutatás-támogatási Program): https://www.nrc-cnrc.gc.ca/eng/irap/index.html
Kanadai exportfinanszírozással és exportbiztosítással foglalkozó ügynökség (EDC): http://www.edc.ca/EN/Our-Solutions/Financing/Pages/default.aspx
További támogatásokat a befektetések megvalósításához – nem feltétlenül pénzügyi feltételeket – biztosítanak a korábban már tárgyalt tartományi befektetés ösztönző intézmények.
Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek, feltételek, javasolt kereskedelmi bankok
Kanada fejlett és dinamikus bankrendszerrel rendelkezik. A fő kanadai bankok széleskörű hazai és külföldi fiókhálózattal rendelkeznek. A bankrendszert a kormány a Bank of Canada-n keresztül szabályozza. A Bank of Canada Act törvény értelmében a bank felelőssége a hitel és pénzforgalomnak a nemzetgazdaság érdekében történő szabályozása. Ennek keretében dolgozza ki monetáris politikáját, bocsátja ki a kanadai dollárt, végzi az adósságállomány kezelését, látja el a központi banki feladatokat. A Bank of Canada hetente határozza meg az alapkamatot, mely a kormány gazdaság- és hitelpolitikájának egyik alappillére.
Kanada 6 legnagyobb bankja alkotja a kanadai bankrendszer gerincét. Ezek: Royal Bank of Canada, Toronto Dominion (TD), Canadian Imperial Bank of Commerce (CIBC), Bank of Montreal (BMO), Bank of Nova Scotia (Scotia Bank), National Bank.
Számlanyitást, illetve egyéb pénzügyi tranzakciók bonyolítását célszerű a fenti bankok valamelyikével végeztetni.
A fontosabb külföldi érdekeltségű bankok: Hongkong Bank of Canada (HSBC fiókbank), Laurentian Bank, Manulife Bank, Canadian Western Bank.
Magyarok munkavállalási lehetőségei
Évente, mintegy 150.000 külföldi dolgozik ideiglenesen a kanadai munkaerő piacon. A Kanadai Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal (CIC) és az Emberi Erőforrás és Képesség Fejlesztési Intézet (HRSDC) szerint ezek a munkások elősegítik Kanada gazdasági fejlődését és újabb munkaalkalmat teremtenek a kanadai álláskeresők számára.
Kanadai munkavállaláshoz érvényes munkavállalási engedéllyel kell rendelkezni. A munkavállalási engedély megszerzésének feltétele, hogy egy kanadai munkáltató érvényes állásajánlatával, továbbá, a HRSDC munkaerő piaci igazolásával kell rendelkezni arról, hogy az adott szakma nem von el álláslehetőséget a kanadai munkavállalók elől. Ezen igazolások birtokában kell benyújtani a munkavállalási engedély kérelmet a CIC-hez. Amennyiben a kérelem elfogadásra került és a kérelmező megfelel a kanadai egészségügyi és biztonsági feltételeknek, a munkaengedélyt kiadják.
A munkavállalási engedély általában egy meghatározott tevékenység végzésére, egy meghatározott munkáltatónál, egy bizonyos ideig tartó munkavállalásra jogosít. Az a személy, aki érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezik, nem vándorolhat be Kanadába. A bevándorlás egyik feltétele a Képzett Munkaerő Programnak (SWP) való megfelelés.
Külföldi munkavállalók bizonyos esetekben munkavállalási engedély nélkül is dolgozhatnak ideiglenesen Kanadában. Ilyen kivételek pl.: a nemzetközi megállapodások (NAFTA), , vállalaton belüli munkaerő átcsoportosítás, diák-tanár csereprogram, Kanadában tanuló külföldi diákok, előbbiek házastársaik, vallási, adományozási tevékenység stb.
Egyéb munkavállalási engedélyhez nem kötött tevékenységek:
- üzleti utazások
- külföldi képviseletetek
- külföldi képviseletek családtagjai
- külföldi haderő tagjai
- külföldi kormány tisztviselők
- vendég művészek
- sportolók és edzőik
- újságírók, tudósítók
- rendezvényszervezők
- bírók, ügyészek
- egészségügyben tanuló diákok
- repülőgép személyzet
- elsősegélyt ellátó szolgáltatás
- baleset, bűncselekmény kivizsgálás
Munkavállalási engedélyért folyamodhat az a külföldön élő, nem kanadai állampolgár, aki nem minősül kanadai rezidensnek. A munkavállalási engedélyhez ideiglenes beutazási engedély (vízum) is szükséges, amelyet a bécsi kanadai nagykövetségen lehet beszerezni.
Bérek és a rárakodó költségek
A minimálbér 15,00-19 CAD között változik (tartományonként):
| Tartomány | Minimálbér CAD/óra |
| Alberta | 15.00 |
| British Columbia | 17.85 |
| Manitoba | 16.00 |
| New Brunswick | 15.00 |
| Newfoundland and Labrador | 16.00 |
| Nova Scotia | 16.50 |
| Nunavut | 19.00 |
| Ontario | 17.60 |
| Prince Edward Island | 16.50 |
| Quebec | 15.40 |
| Saskatchewan | 15.35 |
| Yukon | 13.90 |
| Northwest Territories | 17.20 |
A kanadai átlagos órabér 35,20 CAD (2024), a heti bruttó bérből levonásra kerül a szövetségi és tartományi jövedelemadó, a nyugdíj hozzájárulás (CPP – Canada Pension Plan – 5,95%), illetve az „Employment Insurance (EI)”. A három kötelező adó kb. 20-30%-os levonást eredményez a bruttó bérből.
Ipari ingatlanok (egyéb versenyfeltételek, pl. energiaárak, stb.)
Az árak minden kategóriában emelkedőek, de a tartománytól, elhelyezkedéstől, minőségtől függően jelentősen eltérőek. A legerőteljesebb árnövekedés a vancouveri és a torontói ingatlanpiacon volt érzékelhető. Az lakáspiacon hosszabb ideje tartanak a túlfűtött növekedés negatív következményeitől. Az építkezések és az eladási árak folyamatosan növekednek, de egyelőre még követi ezeket a kereslet alakulása is. Ennek ellenére a bankok már megszigorították az ingatlan jelzálogkölcsönök feltételeit.
Kanada hat legfontosabb ipari ingatlan piaca Vancouver (kikötő, reptér környéke és a Fraser Valley), Edmonton (a város déli részén főleg a technológiai, míg az északi részén az energetikai szektor terjeszkedik – Leduc/Nisku Ipari Park), Calgary (a város észak-keleti része – a reptér környéke -, továbbá a dél-keleti része fontos logisztikai, elosztó központok, raktárak), Toronto (nyugaton Mississauga és Brampton, északon Vaughan, Markham és Richmond Hill környékén található Toronto új ipari beruházásainak 90%-a), Montreal (a város nyugati része jelentős gyógyszeripari, biotechnológiai és elektronikai beruházások, fejlesztések helyszíne) és Ottawa (a főváros nyugati részén található Kanata és Nepean a technológiai fejlesztések központja).
A gazdasági motorját adó provinciákban és azok központjaiban (Toronto, Vancouver, Quebec egyes részei, Alberta egyes területei) az árak magasak, folyamatosan bővül a piac, jó finanszírozási lehetőségeket biztosítanak a bankok mind az építőknek mind pedig a vásárló/bérlői oldalnak.
Prioritást élvező ágazatok
A kanadai gazdaság négy legfontosabb ágazata az erdőgazdálkodás, a bányászat, a mezőgazdaság és a halászat. Kiemelt ipari ágazatok a telekommunikáció, a műsorszórás, az infrastruktúra-fejlesztés, a biotechnológia, az IT, a közlekedési eszközgyártás (repülő, hajó, vonat, gépjármű) és a logisztika. A kanadai kormányzat különböző adókedvezményekkel igyekszik ösztönözni a K+F és innovációs tevékenységet. (lásd az IRAP programoknál leírtakat) Támogatásokat nyújtanak egyes feldolgozóipari vállalatoknak, melyek a munkahelyteremtő tevékenységet ösztönzik.
Privatizációs lehetőségek, tenderek
Az OECD országok közül Kanadában a legmagasabb a külföldi tőkebeáramlást korlátozó intézkedések száma, különösen a telekommunikáció, a műsorszórás és a légi szállítás területén. Mindez akadályozza a beruházásokat, lassítja a technológia-transzfert és a korszerű vállalatirányítási gyakorlat elterjedését. Az elkövetkező években várható, hogy a kanadai kormány esetleg kevésbé korlátozza a fenti területek magánosítását. Az egészségügy, amit már többször próbáltak eredménytelenül privatizálni, úgy tűnik továbbra is állami monopólium marad.
Az OECD javasolja, hogy Kanada tegye lehetővé több nem rezidens igazgatósági tag megválaszthatóságát azokban a szektorokban, ahol ez jelenleg nem engedélyezett. Ugyanakkor kéri a tulajdonosi szerkezet nyitottabbá tételét a telekommunikációs és szállítási szektorokban.
A CETA eredményeként valamelyest enyhülni fognak a beruházásvédelmi intézkedések, a piac nyitottabbá válik a külföldi tőke előtt. Az elmúlt esztendőben több nagy, külföldi állami vállalat igyekezett kanadai cégeket felvásárolni. ( A kínai állami olajvállalat különösen aktív – és sikeres - volt ezen a területen.)
Érdemes rendszeresen figyelemmel kísérni a kanadai közbeszerzési pályázatokat (innen lehet elindulni: https://www.cfta-alec.ca/doing-business/ ), mivel jelentős mennyiségű, a magyar cégek számára is érdekes, jó lehetőséget kínáló termék és/vagy szolgáltatás beszerzési igények kerülnek közzétételre. A pályázatokon történő részvételt általában előminősítési eljáráshoz kötik. Előnyt jelent, ha a pályázónak van kanadai elérhetősége, képviselője. Tekintettel az eltérő szokásokra, joggyakorlatra, érdemes lehet szakmai konzultáns cég igénybevétele. A pályázati anyagok beszerzése, a pályázatok elkészítése költséges lehet, érdemes tőkeerős cégeknek indulni a pályázatokon. Mindkét ország aláírója a közbeszerzések szabályozására vonatkozó WTO megállapodásnak. Az EU és Kanada közötti CETA megállapodás egyik legnehezebben kitárgyalt része a közbeszerzési pályázatokon történő részvétel pontosabb szabályozása volt.
Helyi befektetés-ösztönzési szervezet szolgáltatásai
A kanadai szövetségi kormány az Ipari Minisztérium befektetésösztönzési programjain és szolgáltatásain keresztül nyújt támogatást a Kanadában befektetni kívánó külföldi befektetőknek. Testre szabott, a befektetési folyamatot lépésenként végig kísérő komplett szolgáltatást nyújtanak. Minden igényt kielégítő adatbázissal rendelkeznek, weblapjukon minden befektetéssel kapcsolatos információ azonnal hozzáférhető: nemzetközi költség-összehasonlítás, bérek-adók, befektetésre vonatkozó szabályozások, támogatások, telephely kiválasztási támogatás, marketing tanácsadás, stb. Honlapjuk: http://www.ic.gc.ca/eic/site/icgc.nsf/eng/07055.html#ic-subnav-3
A szövetségi szintű befektetés-ösztönzési szervezeten kívül számos tartományi, regionális, városi, klaszter szintű, vagy ipari park szintű szervezet ajánl támogatást, szolgáltatásokat az érdeklődő befektetőknek. Fontosabb befektetés-ösztönzési szervezetek elérhetősége:
Ontarióban: http://www.investinontario.ca
Quebec-ben : http://www.investquebec.com/en/
Albertában: http://www.albertacanada.com/business/invest-in-alberta.aspx
Brit Kolumbiában: https://www.britishcolumbia.ca/
Montreal: http://www.montrealinternational.com/
Toronto: https://torontoglobal.ca/
Ottawa: https://www.investottawa.ca/
Vancouver: http://www.vancouvereconomic.com/
E szervezetekkel érdemes felvenni a kapcsolatot, megfelelő szakértelemmel, adatbázisokkal, tanácsadással, sőt esetenként pályázati lehetőségekkel ill. azokra vonatkozó tanácsadással is segíteni tudnak.
Hasznos információk
A kanadai kereskedelem és piacra jutási politika főbb irányait a kanadai Külügyminisztérium (Global Affairs Canada – GAC) Nemzetközi Kereskedelmi Igazgatósága határozza meg. Kanadának a szabad kereskedelemből származó előnyök kihasználása alapvető érdeke, azonban létkérdés az árumozgás ellenőrzésének fenntartása. A legtöbb ellenőrzés alá vont termék egyedi elbírálású export-import engedélyt igényel, azonban bizonyos termékek könnyített elbírálásban (Általános Engedély) részesülnek. A kanadai tartományok jogrendszerében nem automatikusan kerülnek átvezetésre a nemzetközi egyezmények tételei, így minden esetben a megcélzott tartomány szabályozási rendszerét is figyelemmel szükséges kísérni.
Az import termékek általában importőr elosztókon, ügynökökön keresztül vagy közvetlenül érkeznek a kanadai piacra. Az importőrök meglehetősen szigorú szállítási és minőségi követelményeket támasztanak az exportőrök felé. Ajánlatos nagykereskedő importőrökkel kapcsolatba lépni.
A szerződéskötés nagyon fontos eleme az üzletnek Kanadában. Célszerű ügyvédi iroda jogi szolgálatait igénybe venni a szerződés teljesítése során, a későbbi problémák megelőzése érdekében.
A tartományok többségében az angol a mindennapi érintkezés nyelve, amelynek ismerete a kereskedelmi tevékenység során minden érintett partnertől elvár.
Kanada a világ egyik legfejlettebb ipari állama, a G7 csoport tagja. A fejlett országok többségétől eltérően Kanadában kiemelt szerepet játszik az elsődleges szektor, főként a fakitermelés és az olajipar, azonban napjainkra az ország ágazati szerkezetében a szolgáltatási szektor is meghatározóvá vált.
A kanadai gazdaság GDP-jének túlnyomó része a következő iparágakból származik: ingatlan, bérbeadás, lízing (13%), feldolgozóipar (10%), bányászat, főfejtés, valamint olaj-és gázkitermelés (8%), pénzügy és biztosítás (7%), építőipar (7%), egészségügyi és szociális ellátás (6%), állami szektor (6%), nagykereskedelem (5%), és kiskereskedelem (5%).
Kanadai rendelkezik a világ természeti erőforrásainak harmadik legnagyobb becsült összértékével, 33,2 billió USD értékben. Hogy csökkentse kitettségét az olaj árának esetleges drámai ingadozásaival szemben, Kanada növelte befektetéseit más energia bevételi forrásokba, például a vízenergiába, ún. „zöld és tiszta technológiákba” (greentech, cleantech).
Kanada a mezőgazdasági termékek, különösen a búza és más gabonafélék egyik legnagyobb szállítója a világon, a fő irány az egyesült Államok és Ázsia.
Az ország gazdasága szempontjából a szolgáltatóipar kiemelt szerepét mutatja, hogy a szektor a kanadaiak körülbelül háromnegyedét foglalkoztatja, és a GDP 70%-át adja. A legnagyobb munkaadó a kiskereskedelmi szektor, ahol a kanadaiak csaknem 12%-a dolgozik. A kiskereskedelmi ágazat főként kisszámú üzletláncra koncentrálódik, amelyek bevásárlóközpontokban csoportosulnak.
Az elmúlt években nőtt a nagyméretű üzletek száma, valamint a COVID intézkedések hatására jelentősen csökkent az aktívan működő kisméretű üzletek száma. Kanada gazdaságfejlesztési célja az, hogy még jelentősebb mértékben elmozduljon a magas hozzáadott értékű termékek irányába.
Kanadai kiemelten kezeli az európai és ázsiai piacokat, de az USA szerepe továbbra is domináns: a kanadai export mintegy háromnegyede ide irányul, míg a kanadai importból az USA 51%-kal részesedik. További jelentős exportpiacok az EU mellett: Kína, Egyesült Királyság, Japán, Mexikó, Dél-Korea és Németország.
Az import összetételét a járművek és járműalkatrészek vezetik, majd az energetikai berendezések és alkatrészek következnek. Jelentős továbbá az elektronikai és elektromos alkatrészek importja, műanyagok és optikai eszközök, műszerek behozatala.
Kanadára összességében jellemző a sok nagy méretű, magas színvonalú piaci szereplő, akik konkurenciát jelentenek, illetve a fogyasztók magas minőséget várnak megfizethető áron, emiatt kiélezett az árverseny. Az európaitól eltérő termék-, marketing- és kommunikációs elvárásoknak szükséges megfelelni. A magyar cégeknek figyelembe kell venniük, hogy a profizmus és a megfelelő felkészültség elengedhetetlen, ha Kanadába kívánnak exportálni. Fontos továbbá az alkalmazkodó képesség és a rugalmasság, mert a kanadai importőrök elég gyorsan és határozottan jelzik igényeiket. A sikeres kanadai export kifejezetten hosszabb procedúra, elkötelezettséget és hosszú távú szakmai befektetést igényel.
Kanada piacán számos nagy múltú és innovatív cég van jelen, akik alapvetően nyitottak az együttműködésre. Bizalmi alapon építik üzleti kapcsolataikat, így nagyon fontos az első benyomás, mert a nagyszámú konkurencia miatt másodiklehetőség nem mindig van. egy kezdődő üzleti kapcsolat esetében 1-2 hónaptól akár 1-1,5 év is eltelhet, amíg tényleges üzleti megállapodásra kerül sor. A kanadai vállalatokra általánosan jellemző a megfontoltság, ezért a kezdeti időszakban nagyon fontos, hogy a magyar importőr (pro)aktív kommunikációt folytasson a kanadai vállalattal.
Kanadában nyugatias üzleti kultúra uralkodik, a kanadaiak nagyon udvarias emberek, konfliktuskerülők, és ezt a tárgyaláson is érdemes figyelembe venni. Fontos mindig szem előtt tartani, hogy Kanada soknemzetiségű ország, ebből eredően a kultúrák egymás mellett élnek.
Az ünnepnapok eltérőek a tartományokban, üzleti tárgyalás előtt javasoljuk ellenőrizni a dátumokat. A magyarországi időhöz képest 9-6 órás időeltolódással fontos kalkulálni.
