Magyarország Nagykövetsége Ottawa

3.1. Bilaterális beruházás-védelmi és kettős adózást elkerülő egyezmények

Kettős Adózás Elkerüléséről szóló Egyezmény (1992)
Beruházás-védelmi Egyezmény (1991)

3.2. Külföldi befektetések elől elzárt ágazatok, maximum külföldi tulajdonhányad

A nem rezidens külföldi befektetők által létrehozni kívánt bármely üzleti vállalkozás, vagy létező kanadai üzleti vállalkozás megvásárlása kötelező bejelentési kötelezettséggel jár. Alapvetően három befektetési forma az, amely egy komplett átvilágítás tárgya, továbbá szükséges a kormány jóváhagyása is:

- bármely kanadai 5 millió CAD-t meghaladó tőke összegű cég közvetlen megvásárlása;

- valamely kanadai cég külföldi leányvállalatának közvetett megvásárlása;

- valamely a kulturális szempontból érzékenynek számító szektorokban működő, meglévő kanadai vállalkozás felvásárlása (kiadók, film- és zene) tekintet nélkül a cég nagyságára, ugyancsak állami jóváhagyást igényel a nemzetbiztonsággal összefüggő tevékenység külföldi tulajdonba adása.

Az USA-ból, valamint a WTO országokból származó befektetők rugalmasabb elbírálásban részesülnek. Itt a megszorítás arra az esetre vonatkozik, amikor a felvásárlás tárgyát képező kanadai cég könyv szerinti értéke bizonyos – évenként változó – értéket meghalad. A korlátozásokról itt lehet tájékozódni. A WTO országok befektetői által megvalósuló közvetett felvásárlás nem vizsgálat tárgya. Bizonyos érzékeny iparágban, mint az uránium bányászat, a pénzügyi szolgáltatások, a szállítási szolgáltatások és a kultúra bizonyos területein ez a magasabb küszöbérték nem alkalmazható.

Ahol a befektetés vizsgálat köteles, ott az átvilágítás kb. 4-5 hetet vesz igénybe (megvizsgálják, hogy a befektetés nettó haszonnal jár-e Kanada számára, milyen hatása van a gazdaság aktivitására, a foglalkoztatottságra, a kanadai exportra, a termelékenységre, az ipari hatékonyságra, a műszaki fejlődésre, az innovációra stb.). Általában nem jellemző, hogy az átvizsgálandó befektetést elutasítsák, azonban előfordul, hogy bizonyos változtatásokat kérnek, melynek hatására a befektető visszavonja vételi szándékát.

Ezen kívül számos szövetségi és tartományi intézkedés korlátozza a külföldiek általi kanadai vagyonszerzést egyes speciális szektorokban. Pl. a Federal Broadcasting Act (Szövetségi Műsorszórási Törvény) nem ad ki engedélyt nem-rezidens cégnek, vagy olyan kanadai cégnek, melynek részvényei nem kanadai többségi tulajdonban vannak. A telekommunikációs szektorban való külföldi tulajdonszerzés nagyságát a jelenlegi kanadai törvény 46,7 százalékban limitálja.

A nem rezidens földtulajdonszerzés ugyancsak korlátozva van egyes tartományokban. További ágazatok, mint a pénzügyi szolgáltatás (bankszektor), olaj és gáz kitermelés, feldolgozás, könyvkiadás és értékesítés, halászat, repülőgépipar, szeszesital forgalmazás, gyógyszerforgalmazás, látásvizsgálat, mérnöki szolgáltatás is a külföldi tőke számára korlátozásokkal érhető el.

Információk: http://www.mergersandacquisitionsincanada.com/legal-guide-0/overview-of-canadian-securities-legislation-1/introduction-100

3.3. Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek)

Kanadában lehetséges föderális és tartományi bejegyzési vállalatot alapítani. A föderális entitásnak vanna előnyei, különös tekintettel a névválasztásra (így biztosítható, hogy a vállalatnév minden tartományban az adott cégé lehessen). A vállaltok többsége ugyanakkor tartományi cégként kerül bejegyzésre. Nem kötelező jogi segítséget igénybe venni a vállalatalapításhoz, de ajánlott lehet.

A föderális vállalatalapítás gyakorlatilag on-line kezelhető, a Corporation Canada honlapjáról lehet elindulni: https://corporationscanada.ic.gc.ca/eic/site/cd-dgc.nsf/eng/home

A provinciák információjához itt lehet hozzáférni: https://www.canada.ca/en/services/business/start/register-with-gov/register-corp/register-corp-prov.html

Az a külföldi cég, amelyet nem kanadai állampolgár(ok) ellenőriz(nek) és kanadai céget kíván felvásárolni, vagy új üzleti vállalkozást létrehozni, köteles az illetékes kanadai hatóságokat erről a szándékáról értesíteni, ami egy Kinyilvánítási vagy Kérelmezési nyomtatvány kitöltését jelenti. A befektetési szándék elbírálásáról az illetékes miniszter dönt általában 45 napon belül.

A megfelelő üzleti struktúra kialakítása jelentősen függ a törvényi szabályozásoktól, a cég alapításának helyszínétől, továbbá az adózástól. Kanadában három alapvető cégforma közül lehet választani: egyéni vállalkozás, társasági vállalkozás, vállalati formában történő vállalkozás. Ezen kívül megtalálhatók az alapstruktúrák különféle variációi, mint a vegyesvállalat, fióküzlet, leányvállalat.

Vállalatot két jogi fennhatóság alatt lehet létrehozni: Az egyik a tartományi jog szerint – abban az esetben, ha az üzleti vállalkozás csak egy tartományon belül fog tevékenykedni. A másik a Szövetségi jog szerint – amennyiben az üzleti vállalkozás egész Kanada területére kívánja vállalkozását kiterjeszteni, ebben az esetben a vállalatnak mindkét jognak meg kell fellelnie. Bizonyos fajta üzleti tevékenységek (pl. bankok) ágazat-specifikus jogi szabályozás alá tartoznak.

3.3.1. Vállalati formák

Egyéni vállalkozó (Sole proprietorships): A legegyszerűbb vállalkozási forma egy üzleti tevékenység beindítására és a legkevesebb kockázatot jelenti a tevékenység fenntartására. Egy személy által birtokolt vállalkozási forma, ahol a cég tartozásaiért a vállalkozó teljes személyi és tulajdoni felelősséggel tartozik.

Társaság (Partnerships): Egyének és más jogi személyek egyesülése és közös kockázatvállalása üzletvitel céljából. Minden egyes tag hozzájárulhat a közös vállalkozáshoz tőkével, tulajdoni apporttal, munkával (tudással) és közösen osztoznak a vállalkozásból származó profiton, illetve közösen viselik az abból származó veszteséget. Fontos megjegyezni, hogy írásos megállapodás nélkül is részt vehet valaki ebben az üzleti formában.

Vállalatok (Corporations): Ez a cégforma a legnépszerűbb Kanadában. Önálló jogi személy, mely a saját nevében létesíthet üzleti kapcsolatokat, tulajdont szerezhet, függetlenül a részvényeseitől. Amióta ez a vállalkozási forma elkülönült jogi státusszal bír, a cég bevételét adófizetési kötelezettség terheli.

Vegyes vállalkozás (Joint Venture): A vegyesvállalat szervezhető társasági vagy vállalati alapon. A vegyes vállalat akkor jön létre, amikor két vagy több személy, társaság megállapodik, hogy tőkével, természetbeni apporttal vagy szolgáltatással hozzájárul egy üzleti vállalkozás létrehozásához. Kanadának nincs kifejezetten a vegyes vállalatokat szabályzó törvénye. Jelenleg a vegyes vállalati vállalkozás jogi keretét a vállalkozásban résztvevők egymás közötti szerződései jelentik. Általában ez egy átmeneti, inkább informálisabb kapcsolati formát jelent, mint a vállalati. A résztvevők megtartják a beszálláskor meglévő tulajdoni hányadukat, vagyis azok nem válnak közös tulajdonná. A résztvevők nem lépnek fel ügynökként egymás érdekében. Minden résztvevő tulajdoni részének megfelelő arányban részesedik a vegyes vállalkozás eredményéből, a kiadásokat pedig csak projekt specifikusan viselik, nem pedig közösen. A vegyes vállalkozási adózás eltér a társasági adózási formától. A vegyes vállalkozásokat másként érintik a kockázati szabályok, mint a társaságokat. Pl. a Tőke-Költség Hozzájárulási Megállapodást (Capital Cost Allowance Treatment (CCA) a társaságok esetében társasági szinten kalkulálják, míg a vegyes vállalkozásoknál a résztvevők igénye szerint. A vegyesvállalati szerződés tartalmazza az együttműködés feltételeit, rögzíti a résztvevők hozzájárulását, a menedzsment-struktúrát és a profiból való részesedést. Célszerű igénybe venni ügyvédi iroda segítségét.

Fióküzlet (Branches) Valamely külföldi érdekeltségű vállalkozás a kedvezőbb adólehetőségek kihasználása céljából üzleti szerkezetének átalakítása céljából fióküzletet nyithat. A külföldi cég a fióknyitás előtt köteles a vonatkozó engedélyt beszerezni és a fióküzlet bejegyzését elvégezni abban a tartományban, ahol üzleti tevékenységet fog folytatni. A fióküzlet létrehozásának legfontosabb előnye, hogy a Kanadában szerzett és vállalt kötelezettségek nem terhelik a külföldi anyacéget.

Leányvállalat Bármely külföldi cég kiterjesztheti üzleti tevékenységét Kanadára leányvállalat létrehozásával. A leányvállalat bejegyzése ugyanolyan formában történik, mint a vállalatoké. Leányvállalat alapításakor figyelemmel kell lenni a vonatkozó szövetségi és tartományi jogi előírásokra.

A cégalapításra vonatkozóan nincs számszerűsített, minimál tőke megkötés, ugyanakkor az üzleti forma, struktúra kiválasztásánál pontosan tisztában kell lenni az egyes cégforma előnyeivel, hátrányaival, a vállalkozás elindításával járó kötelezettségekkel.

A külföldiek kanadai vállalatalapítási tevékenységét, befektetései tevékenységét segíti az Invest in Canada. Részletek: https://www.canada.ca/en/services/business/start.html

Tartományi, városi szinten hasonló promóciós, fejlesztési szervezetek támogatását lehet igénybe venni. Pl.:

Ontarióban: http://www.investinontario.com/

Quebec-ben : http://www.investquebec.com/en/

Albertában: http://www.albertacanada.com/business/invest-in-alberta.aspx

Brit Kolumbiában: https://www.britishcolumbia.ca/

Montreal: http://www.montrealinternational.com/

Toronto: https://torontoglobal.ca/

Ottawa: https://www.investottawa.ca/

Vancouver: http://www.vancouvereconomic.com/

3.4. Adórendszer (főbb számok: vállalati nyereségadó, adókedvezmények, ÁFA, személyi jövedelemadó, ingatlanadó, egyéb)

Adóalanyi státusz: A kanadai adótörvények szerint az adózás szempontjából alapkérdés annak tisztázása, hogy az adóalany milyen státuszban van Kanadában, vagyis rezidensnek vagy nem-rezidensnek minősül, mivel eltérő jövedelemadózási szabályok vonatkoznak mindkét esetre.

A rezidens minősítés az alábbiak tisztázását igényli:

kanadai lakással való rendelkezés
házastárs, illetve jogi képviselő Kanadában tartózkodik, amikor az adóalany külföldön tartózkodik
Kanadában fellelhető személyi ingósággal való rendelkezés (gépkocsi, bútor stb.)
társasági kapcsolatok Kanadában
gazdasági kapcsolatok Kanadában

Egyéb figyelembe veendő tényező:

kanadai jogosítvány
kanadai egészségbiztosítás

3.4.1. Személyi jövedelemadó kulcsok rezidensnek minősülő adóalanyok esetében

(Adóképes jövedelem mínusz adóalap, ez szorozva a megfelelő jövedelemsávhoz tartozó adókulccsal, majd ehhez hozzá kell adni az alsó jövedelemsávhoz tartozó adókulcs szorzatát.)

Szövetségi jövedelem adó táblázat az alábbi helyen található az adó kalkulátorral együtt: http://www.cra-arc.gc.ca/tx/ndvdls/fq/txrts-eng.html

A szövetségi jövedelemadón felül fizetendő tartományi személyi jövedelemadó mértéke az alábbi helyen található: http://www.cra-arc.gc.ca/tx/ndvdls/fq/txrts-eng.html

Quebec: lásd Revenue Quebec honlapon: www.revenuquebec.ca/en/

3.4.2. Társasági adó

A szövetségi általános társasági adó 38 %, ebből a szövetségi kormány 10% adócsökkentést biztosit. Emellett 13%-os adójóváírásra kerülhet sor (general tax reduction), így a nettó adókulcs 15%. A kanadai tulajdonú kisvállalkozások (500.000 CAD nyereségig) további adócsökkentést kapnak., ezzel a kisvállalkozások szövetségi társasági nyereségadója 10%.

2018 január 1-től 10%
2019 január 1-től várhatóan 9%

A szövetségi társasági adóhoz adódik hozzá adott tartomány társasági adója, mely tartománytól függően 0-16% között változik. A kettő összege a tényleges társasági adó mértéke.

A tartományi társasági adó mértéke 2016. január 1-től, az alacsonyabb összeg a szövetségi definíció szerinti kisvállalkozásokra érvényes (bővebb információ itt: http://www.cra-arc.gc.ca/E/pub/tg/t4012/t4012-06-e.html#P2862_208254; http://www.cra-arc.gc.ca/tx/bsnss/tpcs/crprtns/rts-eng.html):

	Min.	Max.
Newfoundland and Labrador	3,00%	15,00%
Nova Scotia	3,00%	16,00%
Prince Edward Island	4,50%	16,00%
New Brunswick	3,00%	14,00%
Ontario	3,50%	11,50%
Manitoba	0,00%	12,00%
Saskatchewan	2,00%	12,00%
British Columbia	2,00%	12,00%
Yukon	2,00%	12,00%
Northwest Terrotiries	4,00%	11,50%
Nuvanut	4,00%	12,00%

Megjegyzés: Quebec és Alberta nem rendelkezik társasági adó beszedési megállapodással a Kanadai Adóhivatallal (CRA).

Részletes információk:

http://www.cra-arc.gc.ca/tx/bsnss/tpcs/crprtns/menu-eng.html

3.5. Beruházási kedvezmények

A kanadai szövetségi kormány, illetve a tartományi kormányok számtalan adó és nem-adó jellegű kedvezményeket kínálnak a Kanadában befektetni kívánó cégek, üzletemberek számára. A befektetési kedvezmények alapvető célja a gazdasági növekedés ösztönzése, új munkahelyek létrehozása.

A legfontosabb befektetési kedvezmények Kanadában a befektetési adóhitelek, valamint a gyártás, feldolgozás területén alkalmazható csökkentett jövedelmi adósávok. Sem az adó, sem a nem-adó jellegű kedvezményeknek nem közvetlen célja a külföldi tőke vonzása, bár jelentős részük igénybe vehető a külföldi befektetők számára is.

Részletek: http://www.canadabusiness.ca/eng/page/2848//

3.5.1. Nem adójellegű regionális befektetési kedvezmények

Atlantic Canada Opportunities Agency (ACOA): Az ACOA kamatmentes támogatást nyújt az Atlantic Kanada-i tartományok New Brunswick, Hewfoundland, Nova Scotia és Prince Edward kis- és középes vállalkozásai részére a versenyképesség növelés, modernizáció – marketing, minőségbiztosítás, továbbképzés, tőkebefektetés – céljára.

Részletes információk: http://www.acoa-apeca.gc.ca/Eng/Pages/Home.aspx

Western Economic Diversification Canada (WD)

A WD igen széles skálájú támogatást kínál az Alberta-i, British Columbia-i, Manitoba-i és Saskatchewan-i üzleti vállalkozásoknak. Pl. egy ablakos hozzáférés a kormány illetve a magánszektor szolgáltatásaihoz, üzleti tervek készítése, pénzügyi tanácsadás stb. Az ipari szektoroknak nyújtott befektetési támogatások.

Részletek: www.wd.gc.ca/eng/home.asp

Ipari Kutatás-támogatási Program (IRAP)

Ez, egy a Nemzeti Kutatási Tanács által létrehozott program, melynek célja a kis- és közepes ipari vállalkozások technológia-fejlesztésének, innovációs tevékenységének támogatása. Magába foglalja a szakértői tanácsadást, tesztelési lehetőségek biztosítását, finanszírozási forráskeresést stb. A világ iparilag legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7 országai közül Kanada kínálja a legalacsonyabb adóterheket a K+F területén és a legkedvezőbb adóhitel programmal rendelkezik. Részletek: https://www.nrc-cnrc.gc.ca/eng/irap/index.html

3.5.2. Egyéb fontosabb szövetségi intézmények

Industrial Research Assistance Program (Ipari Kutatás-támogatási Program): https://www.nrc-cnrc.gc.ca/eng/irap/index.html

kanadai exportfinanszírozással és exportbiztosítással foglalkozó ügynökség (EDC): http://www.edc.ca/EN/Our-Solutions/Financing/Pages/default.aspx

Az Era-CAn keretében uniós források is rendelkezésre állnak a kutatás-fejlesztés terén. Részletek: http://www.era-can.ca/

További támogatásokat a befektetések megvalósításához – nem feltétlenül pénzügyi feltételeket – biztosítanak a korábban már tárgyalt tartományi befektetés ösztönző intézmények.

3.6. Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek, feltételek, javasolt kereskedelmi bankok

Kanada fejlett és dinamikus bankrendszerrel rendelkezik. A fő kanadai bankok széleskörű hazai és külföldi fiókhálózattal rendelkeznek. A bankrendszert a kormány a Bank of Canada-n keresztül szabályozza. A Bank of Canada Act törvény értelmében a bank felelőssége a hitel és pénzforgalomnak a nemzetgazdaság érdekében történő szabályozása. Ennek keretében dolgozza ki monetáris politikáját, bocsátja ki a kanadai dollárt, végzi az adósságállomány kezelését, látja el a központi banki feladatokat. A Bank of Canada hetente határozza meg az alapkamatot, mely a kormány gazdaság- és hitelpolitikájának egyik alappillére.

Kanada 6 legnagyobb bankja alkotja a kanadai bankrendszer gerincét. Ezek: Royal Bank of Canada, Toronto Dominion (TD), Canadian Imperial Bank of Commerce (CIBC), Bank of Montreal (BMO), Bank of Nova Scotia (Scotia Bank), National Bank.

Számlanyitást, illetve egyéb pénzügyi tranzakciók bonyolítását célszerű a fenti bankok valamelyikével végeztetni.

A fontosabb külföldi érdekeltségű bankok: Hongkong Bank of Canada (HSBC fiókbank), Laurentian Bank, Manulife Bank, Canadian Western Bank.

3.7. Magyarok munkavállalási lehetőségei

Évente, mintegy 150.000 külföldi dolgozik ideiglenesen a kanadai munkaerő piacon. A Kanadai Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal (CIC) és az Emberi Erőforrás és Képesség Fejlesztési Intézet (HRSDC) szerint ezek a munkások elősegítik Kanada gazdasági fejlődését és újabb munkaalkalmat teremtenek a kanadai álláskeresők számára.

Kanadai munkavállaláshoz érvényes munkavállalási engedéllyel kell rendelkezni. A munkavállalási engedély megszerzésének feltétele, hogy egy kanadai munkáltató érvényes állásajánlatával, továbbá, a HRSDC munkaerő piaci igazolásával kell rendelkezni arról, hogy az adott szakma nem von el álláslehetőséget a kanadai munkavállalók elől. Ezen igazolások birtokában kell benyújtani a munkavállalási engedély kérelmet a CIC-hez. Amennyiben a kérelem elfogadásra került és a kérelmező megfelel a kanadai egészségügyi és biztonsági feltételeknek, a munkaengedélyt kiadják.

A munkavállalási engedély általában egy meghatározott tevékenység végzésére, egy meghatározott munkáltatónál, egy bizonyos ideig tartó munkavállalásra jogosít. Az a személy, aki érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezik, nem vándorolhat be Kanadába. A bevándorlás egyik feltétele a Képzett Munkaerő Programnak (SWP) való megfelelés.

Külföldi munkavállalók bizonyos esetekben munkavállalási engedély nélkül is dolgozhatnak ideiglenesen Kanadában. Ilyen kivételek pl.: a nemzetközi megállapodások (NAFTA), , vállalaton belüli munkaerő átcsoportosítás, diák-tanár csereprogram, Kanadában tanuló külföldi diákok, előbbiek házastársaik, vallási, adományozási tevékenység stb.

Egyéb munkavállalási engedélyhez nem kötött tevékenységek:

üzleti utazások
külföldi képviseletetek
külföldi képviseletek családtagjai
külföldi haderő tagjai
külföldi kormány tisztviselők
vendég művészek
sportolók és edzőik
újságírók, tudósítók
rendezvényszervezők
bírák, ügyészek
egészségügyben tanuló diákok
repülőgép személyzet
elsősegélyt ellátó szolgáltatás
baleset, bűncselekmény kivizsgálás

Munkavállalási engedélyért folyamodhat az a külföldön élő, nem kanadai állampolgár, aki nem minősül kanadai rezidensnek. A munkavállalási engedélyhez ideiglenes beutazási engedély (vízum) is szükséges, amelyet a bécsi kanadai nagykövetségen lehet beszerezni.

További információk: http://www.cic.gc.ca/english/work/

3.8. Bérek és a rárakodó költségek

A minimálbér 11,06-14CAD között változik (tartományonként). A kanadai átlagos órabér 14,10– 39,40 CAD között változik, az egyes gazdasági ágazatokban foglalkoztattok esetében. A heti bruttó bérből levonásra kerül a nyugdíj hozzájárulás (RPP – Registered Pension Plan - 4%), illetve a nyugdíjpénztári befizetés (5,3 % RRSP – Registered Retirement Saving Plan), továbbá 0,5 % szakszervezeti befizetés. Az alap egészségügyi ellátást az állam fedezi.

3.9. Ipari ingatlanok (egyéb versenyfeltételek, pl. energiaárak, stb.)

Az árak minden kategóriában emelkedőek, de a tartománytól, elhelyezkedéstől, minőségtől függően jelentősen eltérőek. A legerőteljesebb árnövekedés a vancouveri és a torontói ingatlanpiacon volt érzékelhető. Az lakáspiacon hosszabb ideje tartanak a túlfűtött növekedés negatív következményeitől. Az építkezések és az eladási árak folyamatosan növekednek, de egyelőre még követi ezeket a kereslet alakulása is. Ennek ellenére a bankok már megszigorították az ingatlan jelzálogkölcsönök feltételeit.

Kanada hat legfontosabb ipari ingatlan piaca Vancouver (kikötő, reptér környéke és a Fraser Valley), Edmonton (a város déli részén főleg a technológiai, míg az északi részén az energetikai szektor terjeszkedik – Leduc/Nisku Ipari Park), Calgary (a város észak-keleti része – a reptér környéke -, továbbá a dél-keleti része fontos logisztikai, elosztó központok, raktárak), Toronto (nyugaton Mississauga és Brampton, északon Vaughan, Markham és Richmond Hill környékén található Toronto új ipari beruházásainak 90%-a), Montreal (a város nyugati része jelentős gyógyszeripari, biotechnológiai és elektronikai beruházások, fejlesztések helyszíne) és Ottawa (a főváros nyugati részén található Kanata és Nepean a technológiai fejlesztések központja).

A gazdasági motorját adó provinciákban és azok központjaiban (Toronto, Vancouver, Quebec egyes részei, Alberta egyes területei) az árak magasak, folyamatosan bővül a piac, jó finanszírozási lehetőségeket biztosítanak a bankok mind az építőknek mind pedig a vásárló/bérlői oldalnak.

3.10. Prioritást élvező ágazatok

A kanadai gazdaság négy legfontosabb ágazata az erdőgazdálkodás, a bányászat, a mezőgazdaság és a halászat. Kiemelt ipari ágazatok a telekommunikáció, a műsorszórás, az infrastruktúra-fejlesztés, a biotechnológia, az IT, a közlekedési eszközgyártás (repülő, hajó, vonat, gépjármű) és a logisztika. A kanadai kormányzat különböző adókedvezményekkel igyekszik ösztönözni a K+F és innovációs tevékenységet. (lásd az IRAP programoknál leírtakat) Támogatásokat nyújtanak egyes feldolgozóipari vállalatoknak, melyek a munkahelyteremtő tevékenységet ösztönzik.

3.11. Privatizációs lehetőségek, tenderek

Az OECD országok közül Kanadában a legmagasabb a külföldi tőkebeáramlást korlátozó intézkedések száma, különösen a telekommunikáció, a műsorszórás és a légi szállítás területén. Mindez akadályozza a beruházásokat, lassítja a technológia-transzfert és a korszerű vállalatirányítási gyakorlat elterjedését. Az elkövetkező években várható, hogy a kanadai kormány esetleg kevésbé korlátozza a fenti területek magánosítását. Az egészségügy, amit már többször próbáltak eredménytelenül privatizálni, úgy tűnik továbbra is állami monopólium marad.

Az OECD javasolja, hogy Kanada tegye lehetővé több nem rezidens igazgatósági tag megválaszthatóságát azokban a szektorokban, ahol ez jelenleg nem engedélyezett. Ugyanakkor kéri a tulajdonosi szerkezet nyitottabbá tételét a telekommunikációs és szállítási szektorokban.

A CETA eredményeként valamelyest enyhülni fognak a beruházásvédelmi intézkedések, a piac nyitottabbá válik a külföldi tőke előtt. Az elmúlt esztendőben több nagy, külföldi állami vállalat igyekezett kanadai cégeket felvásárolni. ( A kínai állami olajvállalat különösen aktív – és sikeres - volt ezen a területen.)

Érdemes rendszeresen figyelemmel kísérni a kanadai közbeszerzési pályázatokat (innen lehet elindulni: https://www.cfta-alec.ca/doing-business/ ), mivel jelentős mennyiségű, a magyar cégek számára is érdekes, jó lehetőséget kínáló termék és/vagy szolgáltatás beszerzési igények kerülnek közzétételre. A pályázatokon történő részvételt általában előminősítési eljáráshoz kötik. Előnyt jelent, ha a pályázónak van kanadai elérhetősége, képviselője. Tekintettel az eltérő szokásokra, joggyakorlatra, érdemes lehet szakmai konzultáns cég igénybe vétele. A pályázati anyagok beszerzése, a pályázatok elkészítése költséges lehet, érdemes tőkeerős cégeknek indulni a pályázatokon. Mindkét ország aláírója a közbeszerzések szabályozására vonatkozó WTO megállapodásnak. Az EU és Kanada közötti CETA megállapodás egyik legnehezebben kitárgyalt része a közbeszerzési pályázatokon történő részvétel pontosabb szabályozása volt.

3.12. Helyi befektetés-ösztönzési szervezet szolgáltatásai

A kanadai szövetségi kormány az Ipari Minisztérium befektetésösztönzési programjain és szolgáltatásain keresztül nyújt támogatást a Kanadában befektetni kívánó külföldi befektetőknek. Testre szabott, a befektetési folyamatot lépésenként végig kísérő komplett szolgáltatást nyújtanak. Minden igényt kielégítő adatbázissal rendelkeznek, weblapjukon minden befektetéssel kapcsolatos információ azonnal hozzáférhető: nemzetközi költség-összehasonlítás, bérek-adók, befektetésre vonatkozó szabályozások, támogatások, telephely kiválasztási támogatás, marketing tanácsadás, stb. Honlapjuk: http://www.ic.gc.ca/eic/site/icgc.nsf/eng/07055.html#ic-subnav-3

A szövetségi szintű befektetés-ösztönzési szervezeten kívül számos tartományi, regionális, városi, klaszter szintű, vagy ipari park szintű szervezet ajánl támogatást, szolgáltatásokat az érdeklődő befektetőknek. Fontosabb befektetés-ösztönzési szervezetek elérhetősége: