2.1. Külkereskedelmi engedélyezési rendszer, kereskedelmi minták és ideiglenes import szabályozása
A kanadai kereskedelmi és piacra jutási politika főbb irányait, mint pl. a piacvédelem a kanadai Külügyminisztérium (Global Affairs Canada) Nemzetközi Kereskedelmi Igazgatósága határozza meg. Az Export-Import Engedély Rendeletet (EIPA) a kanadai kormány először 1947-ben hagyta jóvá. Az EIPA betartásáért, ill. betartatásáért a Trade Controls & Technical Barriers Bureau (TCTBB) felel, a külügyi tárca felügyelete alatt. Bár Kanadának a szabad kereskedelemből származó előnyök kihasználása alapvető érdeke, az árumozgás ellenőrzésének fenntartása létkérdés az alábbi szempontok miatt:
- A multilaterális egyezmények alapján Kanada köteles szabályozni a katonai és a stratégiai kettős felhasználású termékek kereskedelmét, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására;
- Kanada biztonságát fenyegető, ENSZ szankció alá tartozó, a kanadai állampolgárok emberi jogait sértő, külső és belső konfliktus kialakulását előidéző haditermékek Kanadába jutásának megakadályozása;
- érzékeny kanadai iparágak (pl. egyes könnyűipari termékek, élelmiszeripari temékek) védelme;
- nemzetközi egyezmények nyújtotta előnyök kihasználása;
- kereskedelemkorlátozó intézkedések bevezetése Kanada áruszállítási programjának biztosítása érdekében;
- egyéb nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt;
- az ENSZ Biztonsági Tanácsa kereskedelmi szankcióinak betartása.
A kanadai Export-Import Ellenőrzési Iroda (Export and Import Control Bureau – EICB) három listát határozott meg, melyen keresztül az árumozgást ellenőrizni tudja. Az Import Ellenőrzési Lista (ICL) – import engedély köteles termék lista; az Export Ellenőrzési Lista (ECL) – export engedély köteles termék lista; és a Térség Ellenőrző Lista (ACL) – országfelsorolás ahová csak export engedély birtokában lehet exportálni bizonyos vagy minden árut. Minden export/import engedéllyel kapcsolatos információt/lista elérhető az illetékes hatóság honlapján (itt). Termékcsoportok szerinti bontásban itt érhetők el információk.
Importengedély köteles termékek:
- textil és ruházati termékek
- mezőgazdasági termékek
- acélipari termékek
- fegyverek és lőszerek
Exportengedély köteles termékek:
- cukor, cukortartalmú termékek, mogyoróvaj
- katonai, stratégiai és kettős felhasználású termékek
- lőfegyverek
- nukleáris energiával kapcsolatos termékek, illetve technológia
- az atomsorompó egyezmény alá tartozó rakéták, kémia és biológiai fegyverek
- puhafa fűrészáru, feldolgozatlan rönkfa, bizonyos egyéb erdészeti termékek
- USA-származású termékek és technológiák
- minden az „Area Controled List” -en szereplő országba irányuló árukivitel
A legtöbb ellenőrzés alá vont termék egyedi elbírálású export-import engedélyt igényel, azonban bizonyos termékek könnyített elbírálásban (Általános Engedély) részesülnek. Az Általános Engedélyek nem egy adott exportőrre vagy importőrre vonatkoznak, hanem lehetővé teszik bizonyos termékek, bizonyos országokba/ból történő export-importját egy egyszerűsített eljárás keretében. Például a háztartási berendezések, eszközök ez alá az elbírálás alá tartoznak.
Az engedélyek díjkötelesek. Az export és az importszabályozással kapcsolatos részletes szabályok a „Handbook of Export and Import Commodity Codes”-ban találhatók: Weboldal.
Az egyes termékcsoportok szerint a következő hatóságoknak van engedélyező vagy ellenőrző szerepük az importeljárásokban:
|
Árukör |
Hatóság |
Honlap |
|
Mezőgazdasági termékek és fa alapanyagú csomagoló eszközök |
Canadian Food Inspection Agency (CFIA) |
|
|
Veszélyeztetett állatok, növények, veszélyes hulladékok |
Environment Canada |
|
|
Gyógyszerek, fogyasztási cikkek, növényvédő szerek |
Health Canada |
|
|
Ruházati és textil termékek |
Global Affairs Canada |
Az EU, CETA tárgyalások nyomán könnyítések lépnek életbe a fenti rendszerben. Ugyanakkor a kanadai tartományok jogrendszerébe nem automatikusan kerülnek átvezetésre a nemzetközi egyezmények tételei. Szükséges, hogy mindig a megcélzott tartomány szabályozási rendszerét is figyelemmel kísérjük.
2.2. Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége
A kanadai Vámtörvény (The Canada Customs Act) szabályozza a kanadai behozatali rendelkezéseket, amelyek megfelelnek a nemzetközi kereskedelem liberalizált modelljének, vagyis a legtöbb importtermék nem igényel behozatali engedélyt. Érvényben vannak azonban bizonyos vámkontingensek, speciálisan a búza, az árpa, a marhahús és a sajt esetében.
Importengedélyek beszerzése leginkább vámügynökségeken keresztül lehetséges. A vámhatóság on-line rendszeréhez hozzáférő ügynökségek listája itt érhető el.
Kanada a harmonizált vámtarifa rendszert (HS) alkalmazza, a vámot az áruk CIF értékére vetítik. A vám ellenőrzésre a Kanadai Határszolgálati Ügynökség (Canada Border Services Agency) jogosult. Bizonyos szektorok esetében a hazai termelőket erősen védik, (pl. élelmiszer, textil, ruhanemű). Ezen kívül számos mezőgazdasági terméknél importkvótákat alkalmaznak. Jövedéki adót vetnek ki az üzemanyagra, alkohol tartalmú italokra, dohányárukra és az ékszerekre.
A kanadai KKV szektor részére adminisztrációs könnyítések vannak érvényben. Ezek aktuális helyzetéről a Kanadai Határszolgálati Ügynökség honlapján lehet tájékozódni. (http://www.cbsa-asfc.gc.ca/comm-eng.html) Ugyanitt találhatók a szükséges űrlapok, eljárási rend, export és import szabályok.
Kanadai vámtarifa link: http://www.cbsa-asfc.gc.ca/trade-commerce/tariff-tarif/menu-eng.html.
Az Európai Unió által fenntartott honlapon keresztül – HS kódszámok alapján - nemcsak a vámtarifákat, hanem az egyéb engedélyeket is ellenőrizni lehet (itt).
A vámügynökségtől előzetes állásfoglalás kérhető (díjfizetés ellenében), ami kötelező érvénnyel bír a beérkező áru tekintetébe, bővebb információ itt: http://www.cbsa-asfc.gc.ca/import/ar-da/menu-eng.html
2.3. Magyar exportot kísérő okmányok (helyi követelmények szerint)
Amennyiben a Kanadába exportált áru értéke meghaladja az 1.600 CAD dollár értéket, az alábbi okmányok bemutatása szükséges az áru belföldesítéséhez:
- Elhajózási okmány (B/L), vagy egyéb fuvarlevél (CCD- Cargo Control Document)
- Árunyilatkozat (Manifest – A8A nyomtatvány) nyilatkozat az elvámolandó árukról
- Kanadai vámszámla vagy kereskedelmi számla
A kereskedelmi számlának tartalmaznia kell:
- az exportőr nevét, címét
- a címzett nevét, címét
- az áru felsorolását, leírását
- a nettó, bruttó súlyt
- az egység- és totál árat (milyen devizában értendő)
- a szállítási és fizetési feltételeket
- a dátumot
- az importengedély számát
- jelzést, hogy a szállítási költséget tartalmazza vagy sem
A kanadai vámszámlának tartalmazni kell:
- az importőr nevét, címét
- az exportőr nevét, címét
- egységnyi mértéket, mennyiséget
- a becsült áruértéket a kanadai piacon
- az áru leírását, felsorolását
- a származási országot
- az importengedély számát (amennyiben szükséges)
- egyéb más okmányt, ami az áru behozatali vámkezelését elősegítheti a kanadai vámszerveknél
- a csomaglistát
A részletes szabályokról és gyakorlati tanácsokról bővebben itt: http://www.cbsa-asfc.gc.ca/import/guide-eng.html
2.4. Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények (pl. elektronikus cikkek, fogyasztási és élelmiszeripari cikkek)
A kanadai piacon forgalomba kerülő termékek minőségi megfelelőségi ellenőrzését, vizsgálatát a Kanadai Szabványügyi Társaság (Canadian Standards Association – CSA) végzi. A tartományi előírások a legtöbb esetben hivatkoznak a CSA előírásokra és megkövetelik a CSA jel viselését a termékeken. A CSA non-profit szövetség, mely szinte minden szektorra kidolgozta a Kanadában alkalmazott minőségi követelményeket, így az elektronikus, a biztonsági, az egészségügyi, az energetikai, a telekommunikációs, és az építőipari területeken.
A megfelelőségi vizsgálat első lépéseként részletes információt kell megadni a CSA részére, amely ez alapján megküldi a kérelmezési okmányt, a várható költségvonzatot, illetve a termékkel szemben támasztott követelményeket. Ezt követően a termék tesztelése megtörténik és a CSA kiadja a CSA megfelelőségi igazolást, mely alapján a termék a CSA jel viselésére jogosult, vagyis a kanadai piacon forgalomba hozható.
A vizsgálat ideje általában a terméktől függ, de általában 2-8 héttel kell számolni. A vizsgálat költsége rendkívül széles sávban mozog, egyes termékektől függően nagyon eltérhet. A minősítés fenntartásának éves költsége van, amelyet a CSA megállapodási szerződés tartalmaz, ez lehetőséget biztosít a termék jellemzőinek időszakos ellenőrzésére.
2.5. Szellemi termékek és szerzői jogok védelme
Kanadában a magyar SZTNH-hoz hasonlóan a Canadian Intelectual Property Office végzi és vezeti a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos bejegyzéseket. Ugyanakkor számos egyébb hatóság kapcsolódik a betartásért (pl. határőrizet, élelmiszerbiztonság stb.).
2.6. Jellemző, illetve javasolt fizetési módok
Az export árakat általában kanadai dollárban (CAD) szokásos megadni. Ettől el lehet térni, mind az USD mind pedig az EUR alkalmazható az ajánlatokban. Érdemes figyelni az árfolyamok alakulására is.
Az alkalmazott fizetési formák az egyes ipari ágazatokban eltérhetnek egymástól. Ugyancsak függnek az üzleti kapcsolatok idejétől, hiszen a kialakult bizalom, a kölcsönös korrekt üzleti magatartás kedvezően hat a fizetési feltételek rugalmasságára. Az L/C nyitás gyakran alkalmazott fizetési forma, elsősorban a kezdeti szállítások idején. A rövidebb fizetési határidőt 1-10 % közötti árkedvezménnyel honorálják. Ugyancsak elfogadott fizetési mód az átutalás, illetve a csekkel történő fizetés. Előre történő fizetést csak megfelelő garanciák esetén fogadjunk el. Mindenképpen tanácsos az első szállítások alkalmával ragaszkodni az L/C-vel történő fizetéshez. Ez bár költségesebb, de nagyobb biztonságot ad mindkét fél számára. Előfordul, hogy késleltetett fizetést kér a vevő (1-3 hónapos fizetési határidő). Ez kockázatosabb, ilyenkor célszerű a szerződésbe valamilyen biztosítékot beépíteni. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy pl. az ontariói alkoholos italok importjáért és kereskedelméért felelős LCBO is általában 90 napra fizet. Az állami monopólium és szabályozás miatt ugyanakkor biztos fizetőnek számítanak.
A „nem fizetések” jogi, bírói úton történő behajtatása költséges, időigényes és bizonytalan. Fontos tehát a megfelelő körültekintés a szerződéskötés előtti tájékozódás a partner helyzetéről, képességeiről. Kanadában is szokásos a partnerek ellenőrzése erre szakosodott cégeken keresztül. Pl: Dun and Bradstreet, vagy az ingyenes, ill. regisztrációhoz kötött, a kanadai KKV szektor vállalatairól történő –nem túl részletes- információk beszerzése a www.manta.com útján. A jelentősebb üzletek előkészítése során érdemes a MEHIB és az Eximbank szolgáltatásairól tájékozódni.
2.7. Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák
A kanadai Vámtörvény (The Canada Customs Act) szabályozza a kanadai behozatali rendelkezéseket, amelyek megfelelnek a nemzetközi kereskedelem liberalizált modelljének, vagyis a legtöbb import termék nem igényel behozatali engedélyt. Érvényben vannak azonban bizonyos vámkontingensek speciálisan a búza, az árpa, a marhahús és a sajt esetében.
Kanada a harmonizált vámtarifa rendszert alkalmazza, és a vámot az áruk CIF értékére vetítik. A vám ellenőrzésre a Kanadai Határszolgálati Ügynökség (Canada Border Services Agency) jogosult.
2.7.1. A piacra jutás lehetséges főbb útjai
Kanada szövetségi állam. Az elosztási csatornákat - a szövetségi jogszabályok keretein belül –tartományi szinten is szabályozzák. E mellett hatalmas kiterjedése (közel 10 millió km2), a magyarázata annak, miért nincs egy egységes elosztási rendszer az országban. Általában jellemző, hogy az egyes tartományok piacra jutási jellemzői eltérőek, ami megnehezíti az egyes termékek egész Kanada területére történő egységes bevezetését. A legfontosabb piacok Torontó (Ontario), Montreál (Québec) és Vancouver (British Columbia). Érdemes azonban az óriási gazdasági potenciállal rendelkező, de kevésbé népes tartományok piacainak igényire is figyelemmel lenni.
A kanadai életszínvonal, az egyik legmagasabb a világon. Ezzel együtt is, az elmúlt évek gazdasági nehézségei nyomán a kanadai vásárlók is megfontoltabban költenek és a beruházási javak importja is lassabban növekszik. Ha tartós és nagyobb volumenű exportot tervez a magyar fél, célszerű piaci analízist, versenytárs felmérést, marketing tanácsadást igénybe venni. Kisebb és árban rugalmasabb, jó minőségű szolgáltatást nyújtó cégekről a kereskedelmi iroda tud tájékoztatást nyújtani. A kanadai piac esetében is érdemes piaci tervet készíteni meghatározva a piaci célkitűzéseket, elvárásokat azokhoz tartozó értékesítési formákat.
Az 1990-es évektől a kiskereskedelmi elosztási csatornák lényeges változáson mentek keresztül az amerikai Costco, Wal-Mart, Target, Sears, (kiskereskedelem), Home-Depot („csináld magad”) megjelenésével. Az élelmiszer elosztó szektor néhány nagyobb csoport által meglehetősen konszolidált, így pl. a hazai Sobey, Lablows, Metro és az amerikai Wal-Mart uralja ezt a piacot. Az állami monopólium miatt különleges szerepe van az alkoholos termékek importjában és kereskedelmében az adott tartományban működő Liquor Control Board-nak.
Egyes termékek - különösen pl. az élelmiszeripari termékek estében – érdemes vizsgálni a nagyobb, európai termékek kereskedelmére specializálódott kiskereskedelmi hálózatokba történő bejutás feltételeit.
A beruházási javak valamint a tartós fogyasztási cikkek importja terén az ügynök igénybe vétele jelentősen növelheti az eladásokat. Az internet szerepe a marketing tevékenységben jelentős, ennek aspektusaira érdemes figyelmet fordítani.
A kanadai Export-Import Engedélyezési Szabályzatnak megfelelően a Kereskedelmi Ellenőrzési és Technikai Akadályok Irodája (Trade Controls & Technical Barriers Bureau - TCTBB) a felelős az Import Ellenőrzési Listán szereplő termékek import engedélyének kiadásáért. A listán szereplő termékek között találhatók bizonyos mezőgazdasági termékek, lőfegyverek, textil és ruházati, valamint acél áruk.
Az import termékek általában importőr-elosztókon, ügynökökön keresztül vagy közvetlenül érkeznek a kanadai piacra. Az importőrök meglehetősen szigorú szállítási és minőségi követelményeket támasztanak az exportőrök felé. Hasonlóan az USA-hoz, a szerződéskötés nagyon fontos eleme az üzletnek Kanadában. Ajánlatos nagykereskedő-importőrökkel kapcsolatba lépni. Ezen kívül célszerű ügyvédi iroda jogi szolgálatait igénybe venni a szerződés teljesítése során, a későbbi problémák megelőzése érdekében.
2.8. Szállítmányozás, speciális csomagolási és címkézési előírások, javasolt szállítmányozó, fuvarozó cégek
2.8.1. Szállítmányozás
A kanadai szállítmányozási szektor mintegy 280 cégből áll, s 15.000 főt foglalkoztat. Kirendeltségei vannak több mint 150 helységben Kanada-szerte. A szállítmányozás szempontjából legfontosabb városok Montreal, Toronto és Vancouver, Saint John. A legtöbb kanadai szállítmányozó tagja a Kanadai Nemzetközi Szállítmányozási Szövetségnek (CIFFA). Kanadában a tengeri, a folyami, a szárazföldi és a légi fuvarozás is rendkívül fejlett. Egy adott szállítmányozó cég kiválasztásakor figyelembe kell venni az áru fajtájának leginkább megfelelő fuvarozási módot, valamint a legalacsonyabb fuvarköltséget.
A szállítmányozó cégek alapvető feladatai közé tartoznak a legoptimálisabb útvonal kiválasztása, a megfelelő csomagolás, a címzés, a címkézés, az alapvető vámismeretekkel való rendelkezés, a szállítmánybiztosítás, a raktározás és a disztribúció, a legmegfelelőbb tarifa biztosítása stb.
Néhány jó tanács a szállítmányozó kiválasztásához:
Ha nem ismerjük a céget jó referenciát jelent a CIFFA, illetve az IATA tagság. Érdemes a cég hitelbesorolását ellenőrizni, esetleg az éves jelentését kikérni. Ugyancsak előnyös, ha a szállítmányozó megfelelő tapasztalattal rendelkezik a kívánt áru szállításában. A kanadai szállítmányozók többsége rendelkezik az úgynevezett elégedett ügyfelek listájával, ezt ajánlatos elkérni és konzultálni velük (rendelkeznek-e raktárkapacitással, amennyiben szükség lenne rá stb.) Fontosabb honlapok:
Canadian International Freight Forwarders Association
Email: Administration: admin@ciffa.com
Email: Information: info@ciffa.com
Web: www.ciffa.com/
International Federation of Freight Forwarders Association:
2.8.2. Csomagolás, címkézés
A csomagolásra illetve a címkézésre vonatkozó előírások alapvetően szövetségi szinten kerülnek meghatározásra és a Fogyasztói Csomagolási és Címkézési Törvényben (Consumer Packaging and Labelling Act) kerültek rögzítésre. Ezen belül az élelmiszer és gyógyszer törvény speciálisan tartalmazza az élelmiszerekre, a gyógyszerekre, a kozmetikai szerekre és az orvosi berendezésekre vonatkozó csomagolási, címkézési előírásokat. Ugyancsak külön törvény írja elő a dohány- és a textil árura vonatkozó szabályokat.
Tartományi szinten a csomagolási, címkézési előírások csupán néhány egyedi termék esetén tartalmaznak speciális előírásokat, pl. bizonyos mezőgazdasági- és olajipari termékek, valamint alkohol tartalmú italok esetében. Az úgynevezett veszélyesnek nyilvánított termékeknél a Veszélyes termékekre vonatkozó törvény (Hazardous Products Act - HPA) szabályozza a csomagolást, címkézést (fehérítők, tisztítószerek, vagy veszélyesnek nyilvánított ipari termékek). Külön szabályozás alá tartoznak a gyermekjátékok.
A központi előírások meghatározzák a csomagolásra, címkézésre vonatkozó minimális előírásokat (kivéve a gyógyszereknél, orvosi berendezéseknél). Minden előre csomagolt terméknél a címkének tartalmaznia kell a nettó mennyiséget, angolul és franciául. Ezen kívül fel kell tüntetni a termékazonosító nevet szintén angolul és franciául, valamint a gyártó nevét, telephelyét. Importált termékeknél az importőr nevét, címét, a gyártó nevét, címét, és a származási ország nevét is szerepeltetni kell.
- Veszélyes termékek
A veszélyes termékek címkézési szabályait a HPA (Veszélyes termékekre vonatkozó törvény) tartalmazza. Fontos az óvatos, de világos megfogalmazás és a veszélyességre utaló jel feltüntetése. Az HPA ugyancsak előírja a címkézésre és design-ra vonatkozó megkötéseket olyan speciálisan beazonosítható termékeknél, ahol a normál feltételek mellett használatuk veszélyeztetheti a fogyasztók egészségét.
Részletes szabályozás: http://laws-lois.justice.gc.ca/eng/acts/H-3/
- Élelmiszerek
Az élelmiszerek esetében az FDA szerint (Food & Drug Act), néhány speciális követelménynek kell megfelelnie a címkézésnek.
- élelmiszer neve
- nettó mennyiség
- gyártó neve, telephelye
- fogyaszthatóság ideje
- alkotóelemek felsorolása
- tápérték információ
Részletes információk: http://www.inspection.gc.ca/industry-guidance/eng/1374161650885/1374161737236?gp=2&gc=39&ga=43#gdr_results
- Gyógyszerek
A gyógyszereken lévő külső és belső címke a következő információt kell, hogy tartalmazza:
- a gyógyszer ismert neve, azonosító száma
- a gyógyszer szedésére vonatkozó információ
- az alkotóelemek mennyiségére vonatkozó információ
- a gyártó neve, címe, a kanadai importőr adatai
- a szedésre, alkalmazásra vonatkozó információ
- a lejárat napja
Részletes információk: http://www.hc-sc.gc.ca/fn-an/legislation/acts-lois/act-loi_reg-eng.php
- Kozmetikumok
- a kozmetikum azonosítására utaló generikus, vagy egyéb név
- a nettó mennyiség
- a gyártó és forgalmazó neve, címe
- az óvatossági figyelmeztetés bizonyos dezodorok, gyúlékony termékek esetében
Részletes információk: http://www.hc-sc.gc.ca/cps-spc/cosmet-person/index-eng.php
- Orvosi berendezések
- a berendezés neve
- a gyártó neve, címe
- a berendezés azonosítószáma
- a berendezés ellenőrző száma
- a működési, kezelési útmutató, tartozék felsorolás
- a “steril” szó feltüntetése
- a lejárat napja, értelemszerűen
Részletes információk: http://www.hc-sc.gc.ca/dhp-mps/md-im/applic-demande/guide-ld/labl_etiq_dv10-eng.php
2.9. Hirdetési lehetőségek
Az exporttermékek kanadai piaci bevezetéséhez a termék vagy szolgáltatás jellegéhez, az export nagyságrendjéhez és a célpiachoz (tartományonként eltérő fogyasztási szokások, nyelv, stb.) igazodó marketing tervet érdemes készíteni vagy készíttetni. Ennek feltételeit, részleteit az importőrrel, nagykereskedővel, ill. ügynökkel célszerű előre tisztázni. A hirdetési piac nagyon változatos, egy-egy fogyasztói, felhasználói csoportot más és más eszközökkel lehet a leghatékonyabban elérni. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy e tevékenység költségei magasak lehetnek. A piaci célkitűzéseinkkel arányos, annak megfelelő eszközöket célszerű kiválasztani.
2.9.1. Business-to-Business és E-Commerce
Az USA-hoz hasonlóan a legfontosabb „business-to-business” hirdetési lehetőség az internet. A fontosabb kanadai napilapok, a regionális üzleti újságok, valamint a különféle üzleti, szakmai szövetségek kiadványai szintén jó lehetőséget kínálnak a fogyasztók elérésére. Az e-commerce eladások folyamatosan emelkednek, dinamikájukat tekintve gyorsabban nőttek az e-commerce értékesítések, mint a kiskereskedelmi eladások. Érdemes azonban körültekintően eljárni, mert Kanadában is előfordulnak az internetes kereskedelmet érintő tisztességtelen tevékenységek.
2.9.2. Hirdetések
A legnagyobb hirdetési bevétel a TV-ben megjelent reklámokból és egyéb hirdetésekből adódik, ezt követik a napilapokban, magazinokban publikált reklámanyagok. Kanadában tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy Québec tartományban alapvetően a francia nyelvű hirdetések érik el a kívánt hatást. A napilapokat tekintve, több mint 100 különféle napilap között lehet válogatni, nyilvánvalóan célszerű a legnagyobb példányszámú napilapokban közzétenni a hirdetést. A két legfontosabb országos terjesztésű napilap a The Globe and Mail és a The National Post. A Toronto Star ugyancsak egész Kanadában hozzáférhető. Montrealban a The Gazette a legismertebb angol nyelvű napilap.
A kanadai háztartások 89%-a rendelkezik legalább két TV készülékkel és megközelítően 98%-uk használ rendszeresen rádiót. Mintegy 11 millió kanadai háztartás vesz igénybe kábel TV vagy műholdas TV szolgáltatást. A Canadian Broadcasting Corporation (CBC) kétnyelvű, országosan sugárzó állami TV és rádió műsorszóró hálózat. Ezen kívül két ismertebb magán TV társaság is sugároz hírműsort, illetve általános programot (CTV, Global Television). A kábel TV-k nagy része sugározza az amerikai TV csatornák műsorait, részben amerikai, részben kanadai hirdetésekkel.
A termék jellege szerint érdemesebb és költségkímélőbb lehet szakmai lapokban, kamarai kiadványokban, speciális, alkalmi kiadványokban hirdetni. Ezek eléréséhez a KGA iroda információkkal, kapcsolatokkal segíti az érdeklődőket.
2.10. Szerződéskötési tanácsok (pl. alkalmazandó jog)
A kanadai kereskedelmi szerződésekben általában kikötik, hogy a szerződés nem teljesítéséből adódó polgári jogi peres ügyekben a felek a kanadai bíróság illetékességének vetik alá magukat. Érdemes tudni, hogy Kanadában külön bíróság rendelkezik adóügyi, jövedelemügyi jogi viták esetén. Ugyancsak fontos, hogy a kereskedelmi jogvitákat első fokon a tartományi bíróságon tárgyalják.
Kanadában üzleti ügyekben különös jelentősége van az adott szónak, a „gentlemen agreement”-nek. Sok esetben elsősorban tőzsdei kereskedési megbízások történhetnek szóbeli megállapodás alapján, amelyet olykor jobban tiszteletben tartanak, mint az írásos megállapodást.
Tanácsos jogi segítséget igénybe venni a szerződés aláírása előtt, mivel ez a plusz költség megtérül, ha vitás ügyben megfelelő védettséget nyújt!
Kisebb összegekkel ( max. 25 000 CAD) kapcsolatos vita esetén érdemes lehet a „ Small Claims Court” elé vinni az ügyet, ahol megbízott ügyvéd útján is képviseltethetik magukat az érintettek. Általában gyorsabb és olcsóbb az ügyintézés, de a döntés érvényesítése nehézkes lehet. Részletesebb információ itt:
http://www.attorneygeneral.jus.gov.on.ca/english/courts/guides/What_is_Small_Claims_Court_EN.pdf
2.11. Kiállításokon, vásárokon való megjelenés feltételei, javasolt kiállítások listája, megadva a kiállításokat tartalmazó web oldal címét
A kiállítási és konferencia részvétel, bemutatkozás Kanadában is szokásos formája a piaci megjelenésnek. A sikeres bemutatkozás feltétele a megfelelő előkészítés, a lehetséges partnerek jó előre történő tájékoztatása, színvonalas kiadványok, brosúrák bemutatása. A nagy távolság és az általában is magas árfekvés miatt érdemes a kiállítási részvételt alaposan átgondolni és az esetleges pályázatokat is figyelni.
